Bunyevác Tájház - Baja

Bunyevác Tájház bemutatása

A soknemzetiségű Bácska népi kultúráját sajátos színfolttal gazdagította, a XVII. század végén a tájegységre került délszláv eredetű, horvát nyelvjárást beszélő, római katolikus vallású bunyevác népcsoport. Anyagi és szellemi örökségükről – az itt élt/élő többi néprajzi csoport (sokácok, németek, bukovinai székelyek, felvidéki magyarok, a Kalocsai Sárköz legdélebbi magyarjai) mellett – Bács-Kiskun megye déli részének tájmúzeuma, a bajai Türr István Múzeum Néprajzi csoportok Baja környékén c. állandó kiállítása nyújt ízelítőt. Emellett a bunyevácok anyagi- és lakáskultúráját hivatott bemutatni a bajai múzeum kötelékében működő bajaszentistváni Bunyevác Tájház.

A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége és az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség az 1970-es évek végén három népi épületet jelölt ki az országban, melyek a hazánkban élő délszláv nemzetiségek kultúrájának első reprezentánsai lettek volna. A Vas megyei Apátistvánfalván szlovén, Bács-Kiskun megyében Hercegszántón sokác, és Bajaszentistvánon bunyevác tájház létrehozását tűzték ki célul. Ezek közül azonban csak az utóbbi valósult meg.

A kiállított néprajzi gyűjtemény velejét a bajaszentistváni Orlovácz Katalin hagyatéka alkotja. Ezt egészítik ki a ház utolsó lakója, Sokcsevics Józsefné Szekulity Katalin által felajánlott tárgyak, aki haláláig volt gondnoka a tájháznak.